A Fogarasi vár

 Fogaras Brassó és Szeben közt fekszik félúton. A város központjában fekvő fogarasi vár és uradalma egyike volt Erdély legnagyobb, leggazdagabb királyi, majd fejedelmi birtokainak. A tatárok által kipusztított magyarság helyébe a 13. századtól román telepesek özönlötték el. 1291-ben Fogros néven említik. Az uradalom 1368-ban már egy ideje Vlaicu havasalföldi vajda hűbérbirtoka volt. Története a 14. századig nyúlik vissza, mai helyén 1310 körül Apor László vajda favárat építtetett. Egyes történészek szerint a vár alapjait már 1227–1233 között lerakták.
Magáról az erődítményről csak késői adatok vannak. Azok szerint 1452-ben Hunyadi János kormányzó foglalta el a területet a havasalföldi vajdától, majd, hogy uralmát biztosítsa nagy sietséggel egy várat emeltetett. 1455-ben már említették is várnagyát, aki három esztendő múlva sikerrel verte vissza a vajda csapatainak rohamát. Hunyadi halála után fia, Mátyás király örökölte meg, aki szintén egyetlen leszármazójára, Corvin Jánosra hagyta. Corvin János halála után, 1505-ben Ulászló Bornemisza Jánosnak adományozta.
Forrás: utazz-erdelybe.blogspot.hu